Szíria - Damaszkuszi hajnal

Sok várakozás és stressz után végre felültünk a repülőre. Bukarest - Budapest, Budapest - Damaszkusz. Hajnali négykor, megláttam a damaszkuszi fényeket, a repülő ablakán keresztül. Az ég tiszta, a fehér és sárga fények mellett, sok zöld pontocskát látni.


Kép a wikipédiáról.


Két órába telt míg sikerült a 40 televíziósnak - idegenvezetőnk, a szír belügyminisztérium alkalmazottja, Amjad segítségével - kikecmeregni a sok-sok felszereléssel a szír bürokrácia karmaiból és végre felültünk a buszra, ami utólag kiderült Szíriában "második otthonunk lett".
Damaszkusz pont olyan szürke, mocskos, forgalmas városnak tűnt hajnalban, mint Bukarest. A többezer mecset zöld fénye jelezte csak, hogy teljesen más világban vagyok. Szállodai szobám ablaka keletre nézett, mire összeszedtem magam, a nagy szürkeség mögött narancssárgás-vörös csík jelent meg az égen. Kel fel a nap.






Délben indultunk is tovább Tartusba. A következő öt napban itt volt a "főhadiszállásunk". A 220km-es utat sikerült 6 óra alatt megtenni. Hullafáradtan érkeztünk a szállodába, már csak vacsorázni és aludni volt erőnk.

A tartuszi kalandokról, majd a következő bejegyzésben. :)

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
Nagy volt benned a várakozás erre az útra. Kiváncsi vagyok, maga az ottlét tényleg ooolyan volt, mint amilyenre számítottál? Mi lehetett érdekesebb? Az eseményfonal? a benyomások? az emberek? vagy valami egyéb??
HMM.
Addig is
عمر دياب
:))
2007. október 31. 11:43
Tündike üzenete…
Talán az, hogy annyi mindent láttam, tapasztaltam s mégis úgy érzem, hogy nem láttam semmit, hogy vissza kell oda menni. És tágra nyílt szemekkel és lélekkel újra "látni" mindent.
2007. november 2. 16:32
Névtelen üzenete…
miert ne:)
2010. január 22. 10:43
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Otthonról jöttem haza

Az utóbbi két és fél hónapban nagyon sokat voltam otthon. Egy hét magyar húsvét, tíz nap román húsvét és május 1, tíz nap két esküvő alkalmából. Mikor május 1 után jöttem vissza csak az vigasztalt, hogy kevesebb mint egy hetet kell kibírjak Bukarestben és máris megyek vissza. Már rég nem gondolkodtam azon, hogy most rögtön haza szeretnék költözni, de ezen az úton (ami tízszer olyan hosszúnak tűnt, mint amennyi volt valójában) csak erre tudtam gondolni. Egész addig míg beértünk Bukarestbe. Akkor egy eddig még ismeretlen érzés fogott el: itt is otthon vagyok. Örvendtem, h látom a soksávos utakat, a káoszt, a betonrengeteget, a parkokat, a tévé épületét, mindent. Először éreztem azt, hogy otthonról jöttem haza.
További információk

A vénülés jelei

Nem tudom sorrendbe tenni őket. De már felismertem egy párat. Nem emlékszel dolgokra, emberekre. És nem az alkohol vagy figyelmetlenség okozta kellemetlenségekre gondolok... Elmész egy buliba és az átlagéletkor nő 2 évvel. (Nem, nem egy babazsúrra kerültél véletlenül) Egyre gyakrabban használod a "bezzeg a mi időnkben" szókapcsolatot. Rájössz, h a gurulós böröndnek melyek az előnyei a hátizsákkal szemben. Csak azt nem tudom, h mi az amikor mindezek után rájössz, h mi az előnye a hátizsáknak a gurulós börönddel szemben... No de miért is gondolkodom én a vénülésről 24 évesen?
További információk